A társadalom peremén

2021. október 24. 21:15 - 4233

ke_p1.pngBalkányban ebben az évben a közmunkaprogramban dolgozók száma meghaladta a 400 főt, ami a megyénkben az egyik legmagasabb szám. A tevékenységi kör, amiben foglalkoztatva vannak kifejezetten tág: a segédmunkástól a mezőgazdasági munkásokon, takarítókon, konyhai kisegítőkön, karbantartókon és portásokon át (a szerencsésnek mondható) adminisztrátori munkakörig vannak foglalkoztatva. Ezek mellett akad egy kis szelet a közfoglalkoztatási tortából, akik csak papíron részesei a programnak; valójában soha semmilyen munkakört nem láttak el. Ők azok a „láthatatlan emberek”, akiknek csak a munkabér jár az el nem végzett munka után.

Tovább
komment

Repülőnap Ujhelyi tanyán

2021. szeptember 29. 19:56 - 4233

006.jpegSzínvonalas programoknak lehettek részesei azok, akik a múlt héten szombaton meglátogatták Ujhelyi tanyán a Plangi Airportot. Immár második alkalommal került megrendezésre a repülőnap, amely színes programokkal várta az érdeklődőket. Az időjárás is kegyes volt, ennek köszönhetően több száz ember vehetett részt az eseményen. Szeretnénk gratulálni a szervezőknek, valamint a résztvevőknek a látványos bemutatókhoz. Külön gratuláció jár Plangár Jánosnak, a repülőtér tulajdonosának. Bízunk benne, hogy jövőre is lesz repülőnap, mert az odalátogató közönség méretéből is látszik, hogy van erre igény Balkányban, csak tudni kell megszervezni. A továbbra kattintva fotógaléria tekinthető meg a repülőnapról.

Tovább
komment

Az elmúlt évek egyenlege

2021. szeptember 24. 13:52 - 4233

Mi történt a várossal és hová tart Balkány?

img_5680_2.jpgAz évfordulók, emléknapok, születésnapok arra is jók a gondtalan ünneplés mellett, hogy megálljunk egy pillantra, és számot vessünk az eltelt időről. A napokban éppen 17 éves lett Balkány város, így gondoltam, hogy tollat ragadok, és megírom, hogy miképpen látom a városomat 2021-ben – mi történt Balkánnyal, hol tartunk most, és mi várható a jövőben.

Tovább
komment

Szemét mindenütt – a Föld napja alkalmából

2021. szeptember 20. 10:01 - 4233

181125549_324337609257703_451256278598417107_n.jpgÁprilis 22. – ez minden évben a Föld napja. Több portálon emlékeztek meg erről a napról: önkormányzatok, egyesületek készültek valamilyen maradandó anyaggal, ami kötődik valamilyen formában ehhez a jeles naphoz. Volt, ahol fát ültettek, virágágyásokat készítettek, gyomtalanítottak, esetleg szemetet szedtek, hogy ha csak egy kicsivel is, de ezzel járuljanak hozzá a bolygónk védelméhez, a bolygónk túléléséhez.

Tovább
komment

Kutya világ

2021. szeptember 20. 09:49 - 4233

176896572_317389373285860_1058575313703204617_n.jpgA Szőlő út lakói fordultak hozzánk problémájukkal, amire jó ideje nem tud, vagy nem akar az önkormányzat megoldást találni. Már télen is többen jelezték a polgármesteri hivatalban az ott dolgozóknak, a képviselőknek, és magának a polgármester úrnak, hogy elég sok a kóbor kutya az utcában. Elmondásuk alapján több ott lakó is jelezte, hogy problémát jelentenek a kutyák, akik szabadon, falkába verődve portyáznak a környéken.

Tovább
komment

Isten éltesse Balkányt!

2021. szeptember 20. 09:40 - 4233

119661480_196039615420837_4784999035843121983_n.jpgBalkány önkormányzatisága, települési státusza a történelem során sokat változott: a folyamatosan fejlődő nyírségi falu a középkor végén, a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, köszönhetően annak a mostoha és kiszolgáltatott helyzetnek, hogy a három országrész szélén helyezkedett el. A törökök kiűzését követően a környék ismét fejlődésnek indult, majd a 18. század elejére elmondható volt, hogy a megyében minden kétszáz lakosból egy Balkányban lakott. Ez arányait tekintve olyan, mintha ma a város lakossága kb. 26 000 fő lenne, tehát hozzávetőlegesen a mostani négyszerese. Az újkor által a város elé támasztott nehézségeket – 1848-49-es forradalom és szabadságharc, világháborúk – kisebb-nagyobb sikerrel véve Balkány mégis megmaradt, és létezik a mai napig is. 1971-ben nagyközségi rangra sikerült előlépnie a korábbi községnek, majd 2004. szeptember 19-én várossá nyilvánították Balkányt.

Tovább
komment

Pálosi listázza a balkányiakat

2021. szeptember 20. 09:31 - 4233

117887945_186799273011538_1361556547427783924_n.jpg

A diktatúra másnéven önkényuralom, olyan kormányzási forma, ahol az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat. Ez az egy szó kifejezetten jellemzi kisvárosunkat. Hiszen látja mindenki – akinek nyitva van a szeme – hogy nálunk a nép akarata, a nép szava nem számít semmit sem. Semmiről nem kérdezik meg az embereket, van 2–3 „mindenhez is értő” ember, aki eldönti mi lesz Balkányban, minek kell lennie; a nép meg maradjon csendben. Aztán ha valaki mégis úgy dönt, hogy elmondja a véleményét, vagy ki áll valaki mellett, az a rendszer ellensége és azt szankcionálni kell. Ha valaki arra vetemedik, hogy lájkolni meri az egyik írásunkat, az már listázva lesz, és jaj, annak, ha egyszer beteszi a lábát a Polgármesteri Hivatalba. Páros lábbal rúgják ki onnan, nem beszélve a gúnyos megjegyzésekről, amit a Polgármester Úr zúdít az illető fejére. Mi ez, ha nem diktatúra?

Tovább
komment

Közpark – kerítéssel

2021. szeptember 20. 09:24 - 4233

122431986_650092309006909_1317469290288632449_n.jpgEngedjék, meg hogy egy személyes történnettel kezdjem ezt a cikket: 2–3 hete hazalátogatott a keresztanyám a Dunántúlról. Legutóbb karácsonykor volt itthon: idén a koronavírus-járvány miatt még nem tudott jönni. Most is, mint mindig, a lánya hozta autóval. Amikor beértek Balkányba értetlenül szemléte a Kossuth-kert helyét. Meg is kérdezte a lányát, hogy minek hozták ide a „kisvásártérre” a temetőt? Ez a rövid történet hűen tükrözi azt, amit tettek a Kossuth-kerttel. Megölték és eltemették a város szívében.

Tovább
komment

Az elherdált örökség: a Gencsy-kastély

2021. szeptember 20. 09:14 - 4233

104068435_143338397357626_2274375505668125955_n.jpg

A Gencsy-kastély egy barokk eredetű épület, szabadonálló, egyenletes, eklektikus, téglalap alaprajzú, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkádból áll. Az épület összes hasznos alapterülete 770 m². Gencsy Sámuel 1774-ben vetette meg a kastély alapjait. De a kastély története ettől régebbre vezethető vissza: a munkálatokat a Nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere Salvatore Aprilis irányította. A 19. század második felében Gencsy Béla az akkor egyszintes épületet egy szinttel bővítette és átalakította. A kastélyban 1951-től 2007-ig gyermekotthon működött, ahol állami gondoskodás alatt lévő kiskorú gyermekeket helyeztek el. Fenntartója Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata volt. 2009. január 14-én Seszták Oszkár – a megyei közgyűlés elnöke – átadta Pálosi Lászlónak a kastély kulcsát, ezzel jelezve, hogy a Gencsy-kastély innentől kezdve már a városé. A kastély védett műemlék, lezárt területen, üresen áll, nem látogatható. Távlati tervként az ingatlan bármely intézeti és idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható Találtunk hirdetést is, mely szerint az önkormányzat, pontosabban a jelenlegi polgármester 42 millió forintért árulta a kastélyt.

Ennyit a kastély történelméről, és most jöjjenek a tények.

Tovább
komment
süti beállítások módosítása