Balkány önkormányzatisága, települési státusza a történelem során sokat változott: a folyamatosan fejlődő nyírségi falu a középkor végén, a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, köszönhetően annak a mostoha és kiszolgáltatott helyzetnek, hogy a három országrész szélén helyezkedett el. A törökök kiűzését követően a környék ismét fejlődésnek indult, majd a 18. század elejére elmondható volt, hogy a megyében minden kétszáz lakosból egy Balkányban lakott. Ez arányait tekintve olyan, mintha ma a város lakossága kb. 26 000 fő lenne, tehát hozzávetőlegesen a mostani négyszerese. Az újkor által a város elé támasztott nehézségeket – 1848-49-es forradalom és szabadságharc, világháborúk – kisebb-nagyobb sikerrel véve Balkány mégis megmaradt, és létezik a mai napig is. 1971-ben nagyközségi rangra sikerült előlépnie a korábbi községnek, majd 2004. szeptember 19-én várossá nyilvánították Balkányt.

Habár manapság már sokan a városi cím devalválódásáról beszélnek, tudni kell, hogy Balkány még akkor lett a rang tulajdonosa, amikor ez az egész hullám csak elindult. Tudni kell, hogy jelenleg 346 város van Magyarországon, vagyis Budapest és a 23 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással. Ha azt nézzük, hogy 1950-ben mindössze 55, vagy 1990-ben is csak 164 település büszkélkedhetett városi ranggal, akkor ez a szám mindenképpen nagyon magasnak mondható. Ha viszont hozzávesszük, hogy napjainkban minden tizedik település város, illetve azt, hogy csak alig a 40%-ukban élnek tízezernél többen, akkor mondhatjuk azt is, hogy eltúlzottnak tűnik ez a szám. Ugyan Balkányban nem laknak tízezren, és soha nem is volt ennyi lakosa, de az elmúlt 30 évben stabilan 6 és 7 ezer fő között volt a településen élők száma, amikor pedig 2004-ben sikerült megkapnunk ezt a rangot, akkor még volt egy – néhány speciális esettől eltérve – 5 ezer fős limit, ami fontos kritériuma volt a státusz odaítélésének.

Most erről a 16 évvel ezelőtti mérföldkőről szeretnénk megmelékezni. Emlékezünk azokról az emberekről, akik valamilyen részt vállaltak abból a nemes feladatból, hogy a néhai nagyközséget Magyarország városai közé tereljék. Az első lépések minden kétséget kizáróan a település első polgármesteréhez, dr. Kun Bertalanhoz köthetőek. A rendszerváltás utáni időszakban ő vezethette hat éven át a települést, és érte el, hogy valamiféle változást lehessen látni Balkányon. Regnálása alatt számtalan helyen aszfaltutak épültek, de a városiasodás mellett nem hagyta azt sem, hogy a tanyavilág teljesen kihaljon. 1996-os halálát követően az egykori tanácselnök, Dankó József került polgármesteri pozícióba, akinek regnálása alatt kezdett egyre kézzelfoghatóbbá válni a tény, hogy Balkányból hamarosan város lesz. Áldozatos munkájának az eredményét már nem láthatta, viszont 2004-ben, amikor megtörtént a várossá nyílvánítás, akkor a képviselő-testület posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki. Kun doktor úr 2013-ban kapta meg ezt a címet, de Marjánné dr. Rinyu Ilona munkája még ilyen formában nem lett elismerve. Ő volt ugyanis, aki a települést vezette 2002-től, és ő érte el, hogy célba érjen sok évnek a fáradalmas munkája. Ebben benne lehet az, hogy a jelenlegi polgármesternek és a képviselő-testületnek nem célja az egykori nagy vetélytárs díjazása, pedig pártpolitikai érdekeket félretéve, ez neki is kijárna, hiszen – lehet bármit gondolni a munkájáról, mint egyetlen még élő, egykori balkányi polgármester – ő vezette településünket a városok sorába.

Ma van 16 éve, hogy megkapta a városi rangot Balkány. Sajnos a koronavírus-járvány miatt ebben az évben elmaradt a megemlékezés, de azért mindenkinek jusson eszébe és emlékezzen ma a városunkra. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, BALKÁNY!